Indián, nyár

Már hónapok óta szeretnék valamit mondani neked.Kerekedik, alakul bennem az a dolog amiről szólanék.Közben kinéztem az ablakon és látom,hogy nagy ütemben esik a hó.Kőkemény a tél idén.Ezt hogyan lehet kibírni a szabadban,nem tudom.Minden tiszteletem az állatoké.Az indiánoknál bezzeg nyár van.Látom a TV-ben."Kis Bölény" Texasban lovakra és fehérekre vadászik éppen.Hagyhatnák egyszer végre nyerni.A fehérek szekereken menekülnek.Én a helyükben kidobálnám a szekérből a fölösleges dolgokat.A televíziót,a mosógépet, a szobabiciklit,a Neoton Famíliát és a Lenin összest. Hetek óta szeretnék mondani valamit.Oly sok az elvárás,hogy attól tartok,ha meg is felelnék legalább ötnek, nem merül-e föl egy hatodik?Meg kéne indokoljam,hogy miért vagyok hol ilyen,hol olyan?Az tényleg jó kérdés, hogy mi indokolja a létezésemet? Mozdonyvezető azért nem lehettem,mert mint kiderült,állítólag színtévesztő vagyok.Pedig én azt hittem, hogy jól látom a színeket.Nos az a helyzet, hogy jónak jó az amit látok,csak rossz az érzékelésem.Ha az én szememmel nézné valaki a világot,hát valószínüleg elhányná magát.Tartok tőle hogy hasonlóképpen járnának a fejemmel is.Az én agyam nekem jó,de másnak katasztrófa lenne.Mindenkinek eszerint, a többiekétől eltérő saját valósága van.Különvalóságunk, a mi külön valóságunk.Te az én valóságomban létezel valahol,és már napok óta szeretnék mondani valamit neked... közben az indiánok megint vesztettek, mert elfelejtették föltalálni a gépkarabélyt.Pech.Ha találatot kap valaki,az súlyosan zuhan a földre, nagy port verve maga körül.Nem is gondol bele az ember,hogy a legegyszerűbb mozdulatok végrahajtásába is micsoda dinamikát viszünk bele.Könnyen ellenőrizheti bárki .Vegyük csak a felállást.Üljön lebárki a konyhában a fali szekrény alá, nyissák ki az ajtaját, majd tessék felállni.Ettől az egyszerű manővertől még a koponyája is beszakadhat.A gondolatainknak és az érzéseinknek is ilyen dinamikája kell legyen.Szeretnék most hát mondani neked valamit, habár nem ismerlek még, de már elképzeltelek.Én hajlamos vagyok az örök szerelemre, meg a halogatásra is.Ezért nem várhatok tovább.Tudd meg,szeretlek.Ez most már biztos,épp csak meg kell talánom téged.