Erdei eredő

Este az erdőben

"Mit üzen a test és mit üzen a fény

hát az ember lelke micsuda edény?"

Ennek a kávénak a zamata jó.Tényleg jó...de milyen jó! A csészét gondosan letöröltem mielőtt behoztam a szobába az asztalra. Nem vagyok mindig ilyen rendes, néha már terepasztalhoz hasonlít a bútorlap,mertannyi talpkarika nyoma csúfítja. Bor sör, tea, kontra kávé.Ámde ma kegyes valék és szorgalmatos, megfelelőesszenciákkal letöröltem és bevontam a felületet. Sokakban megvan, de belőlem hiányzik a mosómedvemosni akarása, a vakond túrni akarása, a poszáta fészek építése, a mókusok diógyűjtése,a méhek fegyelmezett-sége és a hangyák szorgalma. A bölcs Természet bizonnyal úgy intézte, hogy ez őnékik jól essen. Mert a hangyának az ő szorgalma természetes. Az aztán a legkevésbé sem természetes, hogy én bútorokat töröl-gessek. De most szép, és így ebben a szórt fényben ez a sötét fa, opálosan sötéten derengve, mintha belső fénnyel világítana. Az ablak nyitva, előtte függöny, mögötte visszafojtott lélegzet az este.Most egy feltámadó fuvallat meglibbentette a fügönyt, végigsepert az asztalon, táncba suhanó szoknyaként.Utána kaptam-várj ne menj még!- szinte hallani a messzi kacagást. Ó hogy milyen szentimentális némely függöny.Jó ez az asztal, kedvelem, még a lábamat is fölrakhatom rá. Így lehet hintázni a széken, előre-hátra. Vajonha ellökném magam hanyatt, mekkorát koppanna a fejem a szőnyegen? Vajon idegyűlnének e az erdőből a gom-bázók és a vízhordó leányok, hogy megnézzék : élek-e? Hoznának e tanácsok helyett párnát, sörét helyettdobókockát, és szeretnék e a "zsírosdeszkát"? Mert most csak az van. Meg a mókusok szorgalma, a méhektánca, a mosómedvék késztetése, meg a függönyök éneke...Ezt én majd mind elmesélem, csak kérném,kopogni tessék és én majd nagyon meg fogok lepődni.

Dilemma

Sietek valahová, ámde a kocsim előtt zavartan megtorpanok,most mi legyen,menjek inkább busszal?Totál kiábrándító beülni az autóba, mert hiszen akkor nem láthatom suhanni azokat a szépen ívelt csillogóformákat, amely élménynek a hatására megérlelődött a vásárlás gondolata. Ha beszállok az autómba, kizárom magam a szép autó élvezetéből. Az autó belülről másnak mutatja magát, mint ami valójában-egy rakásfém alkatrész mechanikusan összeillesztve.Ehelyett úgy tesz, mintha kanapés foteles, szalon belső volna.Komfortos puha fészekmeleget kínál, és azt az érzést, hogy ez jár nekem. Ha megfogom a kormányt márisbelém mászik az a kellemes bíztató érzés, hogy lám én írányítom az eseményeket, uralom a sorsomat.Most nem azt akarom ezzel mondani, hogy mindenkinek meg kéne ismerkedni avval a dilemmával, hogy vagykeresek még valakit akitől kölcsön kérhetek mielőtt kikapcsolják otthon a villanyt, vagy be kell törnömvalami kirakatot és kezdődjék a fosztás.Ámde habár és minekutána idestova.Beszállok, gázt adok, eljutokA-ból B-be és közben tart a nyújtott folyamatos jelen.Az utazás és az eszmélet csak akkor kezdődikigazából amikor kiszálltam a kocsiból.Van aki bármilyen messze is utazik sohasem távolodik el, mert mindigugyanoda érkezik. A történelemben sem látok haladást igazán, na persze a polgárosodás ugyebár Európábanmeg a cash flow és van vezetékes ivóvíz is, ami nem mellékes, de közben a fosztás, az állandó.Az sorsot ma délután a kávém elfogyasztása után, jellemzően nem vektor eredőnek képzelem, hanem spiráli-sok össze fonódó, majd szerteágazó rendszerének, amik között létezik átjárás.Sajnos azonban ez a képsemmit sem mond az ember akaratáról és döntési választási lehetőségeiről. Elvégre nem vagyok én filozófus!

"Ez Michelangelo volt egykoron, ( Syxtus kápolnához egy tanulmány) de ezen nőttem fel
és nagyon jó érzés rajz közben belemerülni abba a világba. Ezért másoltam le.

Megint új nap kél (helyzetjelentés)

Itt állnak dolgaim keresztbe-kasul,

rámtört a hiányod,hiánytalanul.

Kacatok,emlékek,úgy itthagyom,

csak üzenj,s én áttörök a falakon!

*
Állj!Beszéljük meg!Mit tudunk?Mi veszett el?Krízis van? Mennyire drámai a helyzet valójában?Netán egy drámai sütit ha bekapnál...vagy adhatna kölcsön valaki.Gyerekek!Esetleg utazz el bárhová és vegyél meg akármit.Ugorj csak az ablakhoz és nézz ki rajta:Ő jön!Jön Ő,csak biztosan beugrottvalahová.Addig is szedd össze magad, a szőröket pedig metéld lea képedről!De ne kapkodj,ráérünk!Az érzelmi válságból eredő károkért a biztosító nem fizet.

Éjszakai műszak

Kéjes éjjelek

Szuttyongathat a házmester

sötét,baromi kéjjel,

nem kóválygok már többet én,

a lépcsőházban éjjel.
Elmúlt már sok gyötrő év,

mely engem üldözött,

a nagy Őt végre meglelém

A shift P és az Ú között.